Argentína az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, mivel úgy véli, Nagy-Britannia militarizálja az Atlanti óceán déli térségét, a Falkland/Malvin-szigetek övezetét. Ezt Cristina Fernández argentin elnökasszony jelentette be kedden.

Az argentin államfő az 1982-es brit-argentin háború veteránjai előtt mondott forró hangvételű beszédet abból az alkalomból, hogy a térségbe tart és hamarosan megérkezik a brit haditengerészet legfejlettebb rombolója, a HMS Dauntless.
A konfliktus kiéleződése nyomán hónapok óta feszült a helyzet a térségben, kezdetben úgynevezett köznyezetvédelmi témákban csaptak össze a felek (a Dél-Georgia-szigetek pingvinjeinek  védelmében), de ma már nem kétséges: a tengerben rejtőző olajkincs a vita tárgya.
London szerint rutinlépés az, hogy a romboló éppen ebbe a térségbe tart, és az is véletlen, hogy a brit trónörökös, Vilmos herceg éppen ott tölti katonai szolgálatát. A 30 éves Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a második a brit trónutódlási sorban - a brit királyi légierő (RAF) mentési-kutatási feladatokat ellátó helikopterpilótájaként szolgál, és alakulatával együtt érkezett  a Falkland-szigetekre. A herceg hat hetet tölt az RAF Mount Pleasant nevű támaszpontján, amely a szigetek légterét őrzi. Ez az anyaországtól legmesszebb működő brit légitámaszpont.

Eközben a Falkland-sziget lakóinak önbizalma töretlen: ők már a mesés olajkincsek nyomában érkező gazdagságról álmodoznak. A Brit Földtani Intézet 1993-ban közölte, hogy mintegy 60 milliárd hordó olaj lehet a szigeteket körülvevő tengerfenék alatt. A bejelentés nyomán Argentína és Nagy-Britannia 1995-ben megállapodott a part menti természeti kincsek, így az olaj kitermelésének feltételeiben, mindazonáltal 2007-ben Buenos Aires egyoldalúan felmondta az egyezményt. Igaz, ekkor a britek már lezárták az olajlelőhelyek jelentős részét, és egyoldalúan megkezdték a fúrásokat, amit Buenos Aires a megállapodás megszegésének tekintett. Két nagy cég érdekelt a térségben: a Repsol YPF és a HSBC bank. (Reuters/latimoport)